Hisztaminlebontó folyamatok és azok támogatása
Dr. Bíró Szabolcs, vegyészmérnök

A hisztaminérzékenység kialakulásáért egyrészt a hisztaminszint-növelő folyamatok, másrészt a hisztamint lebontó folyamatok felelősek. Az egyik gyakori probléma az, hogy a lebontásért felelős enzimek lelassulnak, ami miatt a hisztamin felhalmozódik és tüneteket okoz. Ennek okai lehetnek:

• életmódbeli tényezők (pl. étrend, alkohol, gyógyszerek stb),
• genetikai mutáció,
• vagy ezek kombinációja.

Érdemes megérteni a hisztaminlebontás folyamatait, mert az életmódunk és a különböző környezeti hatások befolyásolják annak működését.

AZ ALAPOK

A szervezet működése során az egyes feladatokat enzimek végzik (amelyek ugyanolyan nevű génekben lévő “tervrajzokból” jönnek létre). A HNMT enzim tehát a HNMT génben lévő információ alapján jön létre a szervezetben.
Az enzimek egy anyagot egy másik anyaggá alakítanak át (a 1. ábra - 1. anyagcsere termék → 2. anyagcsere termék), amit majd a következő enzim alakít tovább addig, amig el nem éri a végső kémiai formáját.
Ahhoz, hogy mindez létrejöjjön, egy adott enzimnek kofaktorokra lehet szüksége (1. ábra - kofaktorok). A kofaktorok az enzim működéséhez szükséges anyagok pl. vitaminok. A vitaminok szedése tehát azt is biztosítja, hogy az enzimek jól működjenek. Ha a vitaminellátottságunk nem elég jó, akkor a szervezet priorizál, és lehet nem jut majd valamelyik enzimnek (ilyenkor tapasztalunk negatív tüneteket, pl. hullik a hajunk – ez ugyanis nem olyan fontos, mint a méreganyagok kivezetése).

Az életmód és egyéb környezeti tényezők befolyásolják az enzimek működését, vannak olyan hatások, amelyek kedvezően befolyásolnak és vannak olyanok, amelyek negatívan (például a dohányzás mindig negatívan befolyásol).

Amikor az egyik enzim végez a munkájával, létrejön egy új anyag (1. ábra - 2. anyagcsere termék), amit egy másik enzim kezd feldolgozni. És a lépések így mennek egymás után.

Fel lehet tenni a kérdést, hogy miért így működik mindez? A helyes válasz az, hogy azért mert a szervezet azt szereti, ha kontrolláltan mennek végbe a folyamatok, és ez csak így tud megvalósulni.

1. ábra Az enzimek működéséhez használt szimbólumrendszer.

A jelöléseket azért fontos bemutatni, mert ezek használatával tudom szemléltetni a hisztaminlebontási folyamatot.

HISZTAMINLEBONTÁS

A hisztamin vagy bekerül a szervezetbe (pl. ételekből), vagy a szervezet állítja elő egy HDC nevű enzim segítségével. Ezt követően a hisztamin különböző hatásokat fejt ki, majd lebontásra kerül, és a szervezet kivezeti. Némileg leegyszerűsítve a hisztaminnak két fő lebontási útja van (2. ábra):

1. Az első lebontási útvonalon a DAO enzim kezdi a bontást (2. ábra – I. útvonal), majd az ALDH enzimek (3 fajta van) által képzett anyagcseretermék egy része a vizelettel kiürül, a másik részét pedig az UGT1A4 enzim bontja tovább, és a széklettel ürül.
2. A második lebontási útnovalon a NHMT enzim kezdi a bontást (2. ábra – II. útvonal), majd a MAOA és MAOB enzimek folytatják, végül az ALDH enzimek fejezik be.

A hisztaminlebontás döntően a sejten kívüli és sejten belüli útvonalakon, és különböző szervekben zajlik (2. ábra – I. és II. útvonalak), tehát a szervezet ügyel arra, hogy alapból minden szabályozottan történjen.

Felmerülhet a kérdés, hogy rendben, de miért kell ezt neked tudnod?

Azért, mert a problémáid függvényében lehet vagy az egyiket vagy a másikat kell megtámogatnod. Ha nem ismered a valós helyzetet, akkor csak vaktában “próbálkozhatsz”, és így kisebb az esélye, hogy valóban eltalálod, mire van szükséged.
A genetikailag csökkent HNMT enzimaktivitás összefüggésbe hozható a migrén és az asztma fokozott kockázatával is, tehát ilyen esetekben szintén a II. lebontási útvonal támogatása az egyik fő cél.

2. ábra A hisztaminlebontás egyszerűsített rajza.

A hisztaminlebontás többféle okból is problémát jelenthet, illetve akadozhat, itt most a főbb hatásokat mutatom be:

1. Működési melléktermékek hatásai

A hisztaminlebontást végző enzimek egy része a normál működés során ammóniát és hidrogén-peroxidot termel. Mivel ezek károsak, a szervezet egyéb rendszerei semlegesítik mind a hidrogén-peroxidot, mind pedig az ammóniát. Gond akkor lehet, ha valami miatt mondjuk az antioxidáns rendszerünk nem működik jól, mert akkor a hidrogén-peroxidnak megnő a koncentrációja (a DAO, vagy a MAOA és MAOB enzimek által) így a hidrogén-peroxid gyorsítja a HDC enzimet, ami még több hisztamint fog előállítani.

2. Hiányoznak a működéshez szükséges anyagok

Az enzimek csak akkor működhetnek megfelelően, ha rendelkezésükre állnak a működésükhöz szükséges anyagok. Olyan mintha az enzimek autók volnának, de csak akkor tudnak menni, ha van üzemanyaguk.
Ha ezek nincsenek jelen a szervezetben, vagy gyenge minőségben vannak jelen és a szervezet nem tudja hasznosítani, akkor a folyamatok akadozni fognak. Ez egyenlő azzal, hogy megjelennek a hisztaminnal kapcsolatos tünetek.

Néhány példa:

• Ha cinkhiányos vagy (40 feletti férfiak esetében igen gyakori), akkor például az ALDH enzimeid lassan fognak működni, és lelassítják az I. lebontási útvonalat.
• Ha nincs elég aktív B3-vitaminod (mert mondjuk a stressz miatt felhasználta szervezeted), akkor szintén az ALDH enzimek lassulnak le.

3. Visszacsatoló mechanizmusok

A hisztaminlebontásban visszacsatoló mechanizmusok működnek, amelyek képesek a teljes hisztaminlebontást jelentősen lelassítani (3. ábra – A, B és C görbék).

Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

Mondjuk akkor, ha te DAO enzimet tartalmazó étrend-kiegészítőt szedsz (mert azt hallottad a reklámokban, hogy azt kell), de valami miatt az ALDH enzimjeid lassan működnek (pl. nincs elég cinked, aszpirint szedsz stb). Ilyen esetben akár rosszul is lehetsz, azt is gondolhatod, hogy a DAO enzim nem jó. Holott a valóságban azt történik, hogy DAO-t tartalmazó étrend-kiegészítő hatására több DAO enzim kezd el dolgozni, de az ALDH enzimeid nem tudják tartani a ritmust, ezért a visszacsatoló mechanizmus lelassít (3. ábra – I. útvonalon lévő, „A” jelű, piros szaggatott görbe). Igen ám, de te sok DAO-t adtál magadnak, így az erőlködik, a visszacsatoló mechanizmus pedig újra leszabályoz.

Ha nincs elég aktív B2-vitaminod, vagy mondjuk még dohányzol is. Akkor a “rendszer” küld egy jelet, hogy a HNMT enzim lassuljon le (3. ábra – II. útvonalon lévő, „B” jelű, piros, szaggatott görbe). Ez azért van, mert a szervezet nem szeretné ha felhalmozódna a NHMT enzim által előállított köztes anyagcseretermék.

Egyes depresszióra felírt gyógyszerek gátolhatják a MAO enzimek működését (a gyógyszertől az enzimek lelassulnak) és ugyanaz a helyzet áll elő.

3. ábra A hisztaminlebontásban lévő visszacsatoló mechanizmusok.

A jó hír

Nagyjából két és fél év gyakorlati kísérletezés és tesztelés után elkészültünk azokkal a formulákkal, amelyek segíthetnek a hisztaminlebontásban. A WTN DAO+ az I. hisztaminlebontó útvonalat, míg a WTN HistaMET^TM a II. hisztaminlebontó útvonalat támogatja (4. ábra). A két formula együtt a korábban említett mindhárom problémára (működési melléktermékek semlegesítése, kofaktorok hiánya, visszacsatoló mechanizmusok hatásainak csökkentése) megoldást kínál.

4. ábra A hisztaminlebontást támogató termékek.