Ha az egészséggel, egészségvédő termékekkel kapcsolatos valódi kutatás-fejlesztésről beszélünk, akkor egyik első lépésként meg kell határozni azokat a legkisebb egységeket, amelyekre külső hatással kívánunk lenni. A termék által természetesen.
Mivel a szervezetünk működését kell némileg befolyásolni, ezért a legkisebb egység alatt nem az egyes szerveinket, vagy sejtjeinket érdemes érteni, hanem a sejteken belül működő enzimeket. Ezzel pedig a genetika foglalkozik.
Fontos
A szervezetünkben a folyamatokat különböző sejtekben működő enzimek végzik. Az enzimeket pedig a génekben kódolt információ alapján gyártja le a testünk. Pl. az MTHFR nevű enzim az MTHFR nevű gén információi alapján jön létre. Amikor tehát génekről beszélünk, akkor enzimeket is értünk alattuk, a gén és az enzim szavak jelen esetben egymás szinonímái.
A gének a DNS-ben tárolódnak, a DNS tehát olyan, mint egy autó összeszerelési és működési útmutatója. Minden részlet megtalálható benne az autót illetően.
Amikor különböző készítményeket, étrend-kiegészítőket szedünk, akkor az azokban lévő hatóanyagok nem az egyes szerveinkre hatnak (összességében), hanem a szerveinket felépítő és működtető sejtekben lévő enzimekre/génekre. Tehát a hatóanyagok végső soron az enzimekre/ génekre hatnak. Amikor C-vitamint szedsz, akkor:
- lesz olyan enzim/gén, aminek gyorsítja a működését,
- lesz olyan, aminek lassítja,
- lesz olyan, ami csak akkor működik, ha jelen van a C-vitamin,
- és lesznek olyan enzimek/gének, amelyekre nincs hatással.
Az enzimek/gének tehát olyan kis egységek, amelyek működésére hatással tudunk lenni, ezáltal pedig javítani tudunk az egészségünk állapotán.
Az eddigiek alapján azt hiszem, jogos kérdés, hogy egy vegyészmérnöknek mi köze a genetikához?
A válasz azonban egyszerű. Egy jó termékfejlesztőnek értenie kell a genetikához, egy vegyészmérnöknek is. A gének/enzimek ugyanis a legkisebb egységek a szervezetünkben, amelyekre az étrend-kiegészítőkben lévő vitaminok, ásványi anyagok és egyéb hatóanyagok hatnak.
Szerintem egy jó termékfejlesztő, illetve kutató olyan egyedi termékeket hoz létre, amelyek mögött valódi kutatás-fejlesztés áll, és amelyek hatékonyan működnek a gyakorlatban. Genetikai ismeretek nélkül ez nem, vagy csak nagyon nehezen valósítható meg. Emiatt a piacon sok termék és műszaki megoldás valójában csak meglévő termékek másolata, de erről egy másik írásban értekezek.
Nézzünk erre egy egyszerű gyakorlati példát:
Az allergia, asztma, migrén stb állapotok mögött meghúzódó hisztaminérzékenység kezelésében kulcsfontosságú lehet a hisztamint tároló ún. hízósejtek stabilizálása. Ezek a hízósejtek ugyanis különböző ingerek hatására (többek között) hisztamint bocsájtanak ki magukból, ami a tüneteket súlyosbítja az adott embernél.
A hízósejteket tehát érdemes „nyugalmi állapotban tartani”, erre pedig a kvercetin nevű anyag remekül működik. Ismereteim szerint ez a legelterjedtebb hatóanyag, amit az ilyen típusú termékekben felhasználnak. És itt jön a genetika.
A kvercetin gyártói / termékfejlesztői szempontból nem számít különösképpen drága alapanyagnak, ezért egész olcsó végtermék állítható elő belőle. A legtöbb termék ezért 500 mg/adag körüli koncentrációban tartalmazza, és más, ennél drágább összetevők viszont nem kerülnek az ilyen termékekbe.
Csakhogy van egy meglehetősen gyakori génmutáció, aminek a következtében az emberek egy jelentős részének ez a dózis már túl nagy. Azok, akiknek az ún. COMT enzime mutálódott, így lassabban működik (elég sokan vannak), azoknak ennyi már túl sok, és ők nem lesznek jól ennyi kvercetintől.
Ha valakinek van jártassága a genetikában az figyelhet erre, és a kvercetinen kívül alkalmazhat más olyan hatóanyagokat, amelyek ugyan drágábbak, de lassú COMT esetén is kiváló hatékonysággal alkalmazhatóak.
Honnan tudod, hogy lassú vagy gyors a COMT enzimed?
Nyilván a legbiztosabb módja ennek egy nyálból végzett genetikai vizsgálat, ám ha érvényesek rád következők, akkor nagy valószínűséggel lassú COMT-od van, és nem jó neked a túl sok kvercetin.
- Rendmániás vagy (nem neked kell megcsinálnod, de ha választhatsz, akkor a katonás rendet választanád).
- Nem szereted a nagy adrenalinlökettel járó sportokat (pl. ejtőernyőzés, bungee jumping, búvárkodás stb).
- Ha negatív hangulatban vagy, akkor jellemző rád a szorongás.
Összességében tehát a genetikai sajátosságok figyelembevétele jelentősen befolyásolja egy termék összetételét, illetve hatékonyságát. Már ha éppen figyelnek erre a termék alkotói.