A tudomány a hétköznapi embernek amolyan tekintélyelvű dolog. Arra vagyunk kondícionálva, hogy ha egy olyan dolgot hallunk/olvasunk, amire valaki kimondta azt a bűvszót, hogy tudományos, akkor azt készpénznek fogadjuk el. Ezt veri belénk az oktatástól kezdve az egészségügyi rendszer, ezt harsogja a fősodrású média, nehéz kizárni ezt a hatást.

Mi a tudomány?

A tudomány (kicsit egyszerűsítve) azon ismeretek összessége, amelyeket műszerekkel tudunk mérni, illetve bizonyítani. A tudomány abban segít, hogy megértsük a minket körülvevő világ részegységeinek a működését. A tudomány tehát egy eszköz lehet arra, hogy megértsük azt, ami már a tudomány nélkül is van. Elvégre nem kell ismerni a gravitációt leíró tudományos egyenleteket ahhoz, hogy gémeskutat használjanak az emberek.

A tudomány, mint marketingeszköz

Neked feltűnt már, hogy manapság mindenki a tudományra, kiváltképp a szakcikkekre hivatkozik, amikor az igazát, illetve a saját szakmaiságát szeretné kihangsúlyozni?
A tudományra azért (is) divat hivatkozni, mert a tudomány előtt mindenkinek illik fejet hajtani, így nincs vita. Velem, emberrel lehet vitázni, de a tudománnyal nem. Ha mégis vitázol, akkor nem tiszteled a tudományt, és ez nem lehet opció (egyesek szerint).
Ha két ember vitázik, akkor a végén jellemzően annak van igaza, akiről jobban elhiszik, hogy "tudományos".

A valódi tudomány legfontosabb szabálya

Persze ha belegondolunk könnyű rájönni, hogy a tudomány első számú szabálya az, hogy mindig mindent meg lehet, sőt kell (!) kérdőjelezni (hiszen ez viszi előre magát a tudományt). Ráadásul a tudomány nem tévedhetetlen. Gondoljunk csak bele abba, hogy Kopernikusz se hitte el, hogy a Föld körül kering minden bolygó, pedig akkor anno az volt a nagybetűs tudomány.
Ha jobban megnézzük azokat, akik folyton a tudományra és a szakcikkekre hivatkoznak (ezzel építenek szakmai imázst maguknak), akkor azt láthatjuk, hogy ezek az emberek soha nem foglalkoztak igazán tudománnyal, nincs gyakorlati kutatási tapasztalatuk (gyakran még felsőfokú végzettségük sincs). Leggyakrabban csak összeolvasnak mindent.
A hétköznapi emberek pedig azt hiszik, hogy a szakcikkek tévedhetetlen igazságokon alapulnak, és ami nincs benne a szakcikkekben, az nem is létezik. Magyarul a tudomány egyenlő a szakcikkekkel.

Az innováció mindig a szakcikkeken túl van

A valóság ettől nagyon-nagyon messze van, hiszen új, innovatív dolgokat csak a tudomány határain túl lehet találni. Ehhez pedig az kell, hogy valakinek legyen érvényes tudása, bátorsága és kitartása ahhoz, hogy kimerészkedjen a szakcikkeken túli területekre.
Gondoljunk csak bele, hogy ha Szent-Györgyi Albert csak a szakcikkek által körülhatárolt területen dolgozott volna, akkor soha nem fedezi fel azt, ami az akkori tudomány határain kívül volt.
Több tucat magyar feltalálóval együtt Szent-Györgyi Albert és én is kiválasztottja voltam annak a szűk kutatói körnek, akik találmányaikkal résztvevői voltak az "Álmok álmodói - Világraszóló magyarok, világraszóló találmányok" kiállításnak. Ilyen helyre, illetve társaságba csak úgy lehet bekerülni, ha valaki bizonyítottan biztonságosan mozog a meglévő tudomány területein túl (is).

A szakcikkek, mint a tudományos imázs építőkockái, avagy kutatók vs. szakcikkekkel kampányolók

Míg az étrend-kiegészítő ipar szereplőinek többsége a szakcikkek igazságával kampányol (olyan szakcikkekével, amelyeket teljesen ismeretlen felkészültségű, érdekeltségű és hátterű, jellemzően külföldi emberek írtak), addig ezzel ellentétben egy valódi kutató bátran kilép a tudomány területén kívülre azzal a céllal, hogy létrehozzon valami újat, vagy valami jobbat, mint, ami eddig volt (1. ábra). Persze a tudomány határain kívül lévő próbálkozások többségének kudarc a vége, de néhány esetben létrejön valami új, valami jobb.
Nos a szakcikkekkel kampányolók pont ezt a kutatói látszatot kívánják kelteni magukról, ám ez teljesen téves. A tudomány határain belül nem lehet újat, és innovatívat létrehozni* (1. ábra).

Hasonló ez az egész ahhoz, mint amikor az európai felfedezők meg akarták találni Indiát az Atlanti óceánon keresztül. Többségüknek nem sikerült, de akkor is az akkori földrajz (tudomány) határain kívülre merészkedtek.

*Megjegyzés: a kutatást sokszor összekeverik az "alapanyag beszerzéssel". Pl. egy jó minőségű omega-3 halolajat tartalmazó étrend-kiegészítő nem egy kutató eredménye, hanem egy alapanyag beszerzőé, aki megkeresi, hogy a világpiacon honnan lehet jó minőségű omega-3 -t vásárolni. Ez tehát nem kutatás, ez alapanyag-beszerzés. És ha belegondolunk, akkor minden cégnek kutya kötelessége lenne jó minőséget kínálni anélkül, hogy ezt kutatásként tálalná. A valóság ettől persze eltér... Ugyanez érvényes a kollagénre és még számtalan népszerű étrend-kiegészítő termékre.

1_abra_kutatok_es_szakcikkekkel_kampanyolok_a_tudomany_teruleten_kivul_es_belul

1. ábra Kutatók és szakcikkekkel kampányolók a tudomány területén kívül és belül.

A szakcikkek valódi szerepe

Rád van bízva, de akár úgy is dönthetsz, hogy elhiszed nekem, hogy egy valódi kutatásban a szakcikkek szerepe mindössze annyi, hogy irányt mutassanak a kutatásnak, amely során a tudomány területéről el kell rugaszkodni, hogy ismeretlen dolgokat tárjunk fel. Ezt követően, ha ezeket az általunk feltárt ismeretlen dolgokat tudományos szaklapokban publikáljuk, akkor tudomány lesz belőle. Gyakori viszont az, hogy nem publikáljuk az eredményeket, mert akkor elvész a kutató vagy a kutatást finanszírozó előnye (a versenytársakhoz képest).
Gondoljunk csak bele abba, hogy a lopakodó repülőgép kifejlesztésének teljes kutatási anyaga elérhető-e szakcikkek formájában? Nem. Akkor nem létezik lopakodó repülő? De létezik, csak a gyártójának nem érdeke, hogy mindenki számára elérhető szakcikkek formájában kiadja az információt, immáron tudományként.

A szakcikkek valósága, avagy miért kell kételkedni bennük?!

A szakcikkekben írt információk megbízhatósága gyakran igen kétséges, ezért kritikus vizsgálatuk nagyon fontos. Aki valóban végzett már valamilyen kutatást az tudja, hogy a kutatás során felhasznált szakcikkek tartalmát le kell ellenőrizni. Egy példában itt bemutatom , milyen az, amikor kiderül, hogy a tudományosan lektorált szakcikk valótlanságra épül, és mit reagált a szembesítésre a szakcikk első szerzője.

Innováció - amit nekem jelent

Amikor új terméket hozok létre azt legtöbbször ezért teszem, hogy valamilyen szempontból jobbat alkossak a már meglévőnél (ez minden gyakorlati kutatás célja). A Wise Tree Naturals termékek ezért egyediek. Sok éves gyakorlati tapasztalattal otthonosan mozgok a tudomány területén kívül, és a saját kutatásokat tartom a legfontosabbnak, nem pedig a szakcikkek által feltárt információk szajkózását.
Szerintem a valódi szakemberek saját kutatásokat végeznek. A szakcikkeken túl.

Iratkozz fel a hírlevelemre

Ha értesülni szeretnél új cikkeimről, videóimról, előadásaimról,
médiamegjelenéseimről.

Kérjük töltsd ki!
Kérjük töltsd ki!
Elolvasás után jelöld be a mezőt!
"Nem vagyok robot" teszt sikertelen.