A szakcikkek valótlanságai, pontatlanságai, egymásnak való ellentmondásosságai egyébként teljesen hétköznapinak tekinthetőek. Ezért sem lehet azt mondani, hogy minden, ami szakcikkekben van, az igaz. Ehhez jönnek hozzá a különböző kellemetlen esetek, amelyek kevés visszhangot és médiafigyelmet kapnak. Elvégre elég nagy probléma lenne, ha az emberek hite meginogna a tudományban. Szóval legyen annyi elég, hogy manapság napi szinten pattannak ki szakcikkekkel kapcsolatban botrányok, csak ezek hírértéke nem akkora, mint a „panda született a debreceni állatkerben”-nek. Csak három kiragadott példa:
1. A 2019-es Nobel-díjas (!) dr. Gregg Semenza-nak visszavonták 4 cikkét manipulált adatok miatt [Retractionwatch 2022].
2. A japán csodakutató Dr. Haruko Obokata az őssejtkutatással kapcsolatban ért el olyan átütő eredményeket, amelyek alapján a sajtó már Nobel-díj várományosként cikkezett róla. Rövid időn belül két forradalmi cikket is publikált a legnevesebb szaklapok között számontartott Nature-ben.
Azonban nem sokkal később szakmai botrány robbant ki, amelynek hatására mindkét Nature-ben publikált cikkét visszavonták manipulált adatok miatt [Obokata 2014-I, Obokata 2014-II].
Dr. Haruko Obokata főnökét Prof. Yoshiki Sasait egy vizsgálat tisztázta ugyan a közvetlen kötelességszegés alól, de rendkívül sok kritikát kapott, amelyek hatására összeomlott és öngyilkosságot követett el [Webb 2014].
A történet érzelmi részét most nem vizsgálva egy fontos kérdés azért felvetődik: miként mehetett át a lektorálási fázison két ilyen cikk?
3. A vörösbor jótékony hatásáról szóló hírek szinte mindenki számára jól hangzanak, így Dr. Dipak K. Das kutató munkáit, amely a borfogyasztók hosszú élettartamára utaltak, tárt karokkal fogadták a különböző szaklapok.
Dipak K. Das kutatóorvos a Farmingtoni Connecticuti Egyetem Egészségügyi Központ szív- és érrendszeri kutatóközpontjának igazgatója volt, tehát nem is a sarki fűszeres. Széleskörű tudományos csalással vádolták meg, amely 11 folyóiratban megjelent 26 cikkére terjedt ki. Egy jelentés szerint a kutatási cikkei 145 esetben tartalmaztak adathamisítást, amelyek közül sok volt a fényképes bizonyítékok (képi) manipulációja [Mintz 2012].
A dolog egyik érdekessége, hogy a mai napig számtalan olyan étrend-kiegészítő termék van a magyar piacon, amelyikben "vörösbor-kivonatot" kínálnak a fogyasztóknak, mert annak rezveratrol-tartalma kedvező hatású. Nos, lehet ezt az információt a fentiek alapján érdemes volna „újragombolni”.
A példákat lehetne még sorolni, mert van belőlük bőven, de a következtetés ugyanaz volna: érdemes megvizsgálni a szakcikkek és a szerzők hitelességét is. A szaklektorálási folyamatok közel sem működnek elég hatékonyan. Az okokról hosszan lehetne írni (akit érdekel az pl. a https://retractionwatch.com/ oldalon tájékozódhat). Egyébként, ha megkérdezed egy olyan ismerősöd, akinek jelent már meg lektorált tudományos cikke, 99%, hogy ő is azt fogja mondani, amit én.
Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy ha nem működik elég hatékonyan a tudományos publikációk szűrőrendszere (lektorálás), akkor mennyire lehet szó szerint elhinni a tudományos publikációk tartalmát?
Mivel évekig szaklektorként is tevékenykedtem, tisztában vagyok a folyamatok működésével, hogy miként és minek a hatására torzulhat az egész folyamat, ezért számomra alapvető, hogy nem hiszek el mindent, csak azért, mert egy szakcikkben írták.
Kőbe véshetjük a tényt, hogy a szakcikkek nem feltétlenül a valóságot tartalmazzák, ezért azok kritikus analízise elengedhetelen. Kritikus analízist azonban csak olyanok tudják elvégezni, akiknek van gyakorlati tudományos tapasztalatuk. Ennek azt hiszem akkor van igazi jelentősége, amikor fogyasztóként azt mérlegeljük, hogy milyen szakértő véleményét fogadjuk el mértékadónak a saját egészségünkre nézve.
Felhasznált irodalom:
[Mintz 2012] – Mintz, S.: 10 Greatest Cases of Fraud in University Research, Online Universities, 27, 02, 2012.
[Obokata 2014-I] – Obokata, H., Wakayama, T., Sasai, Y., et al.: Stimulus-triggered fate conversion of somatic cells into pluripotency, Nature, 505, 641-647, 29, 01, 2014.
[Obokata 2014-II] – Obokata, H., Sasai, Y., Niwa, H., et al.: Bidirectional developmental potential in reprogrammed cells with acquired pluripotency, Nature, 505, 676-680, 29, 01, 2014.
[Retractionwatch 2022] – Anon: Nobel Prize winner Gregg Semenza retracts four papers, 03, 09, 2022.
https://retractionwatch.com/2022/09/03/nobel-prize-winner-gregg-semenza-retracts-four-papers/
[Webb 2014] – Webb, J.: Stem cell scientist found dead in apparent suicide, BBC News, 05, 08, 2014.
https://www.bbc.com/news/science-environment-28658269